Érdi városháza hírek
www.erd.hu 2004.06.15. 12:02
Érd városí hírek itt======>
Egy település jelenét alapvetően meghatározza múltja. De lehet-e ott a szó nemes értelmében múltról beszélni, ahol a több, mint háromnegyed évezred sem hagyományozott ránk a szó klasszikus értelmébe vett városépítészeti értékeket. Nem kisebbítjük büszkeségünket, de úgy múltak el a századok, hogy közben a múló idő nem patinásodott.
Érd esetében minden megfogalmazás a Duna menti település értékeként emeli ki, a Budára vezető létfontosságú kereskedelmi utakat a római kortól a főváros közelségének intenzitását érzékeltető autópálya fejlesztések koncepciójával. Ugyanakkor be kell vallanunk azt is, hogy a Duna mára már (most) érdemben nem járul hozzá a település gazdasági viszonyaihoz. Az egykori vízimalmok megszűnése mintegy előre vetítette a gazdasági struktúra változását is. A domboldalakat nem borítják szőlők és őszibarackosok, s a hajdani érdi bőtermő meggyesek is megritkultak. A fentiek közül dominánsan már csak a főváros környékét gyűrűző aglomeráció maradt ránk, amely óhatatlan kettősséget vonz magával.

Érd pecsétjei: |
A XVII. század közepétől 1712-ig. |
1851 és 1876 között |
A lakosság lélekszámának rövid időn belüli megtöbbszöröződésével korántsem tudott lépést tartani az infrastruktúra. Az 1718-as 600 fő körüli lakosság száz év alatt megháromszorozódott, majd dinamikusan e század első harmadában megduplázódott, s nőtt 13 ezerre. Ezt követően is folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, különösen felerősödve az utóbbi 10 évben. Mélyebb, alaposabb kutatást igényelne kimunkálni az összefüggéseket a település területi nagysága és népsűrűsége között. A valamikori közel 10 ezer hektáros közigazgatási határok mára már alig több, mint kétharmadára zsugorodtak, az 1/3-ával csökkent települési területen ugyanakkor a népsűrűség száz év alatt meghússzorozódott, s a lakosság lélekszáma mára már eléri a négyzetméterenkénti ezer főt. Budapest közelsége, a fővárosi igényekhez való felnövekvés minden esetében igényeket fogalmazott meg az itt élők számára.
Jól érzékelhető a párhuzam akárcsak emberöltőre visszamenőleg is, amikor azt tapasztaljuk, hogy valójában újra fogalmazzuk terveinket. Az Érd és vidéke lap harmincas évek elején grandiózus tervként hozta nyilvánosságra a dunai kikötő tervét, s ma ismételten keressük annak a lehetőségét, miként lehetne a főváros déli feléhez kapcsolódóan életre kelteni a Duna part lehetőségeit. Közvetlen napi életvitelünkhöz kapcsolódik az elővárosi vasútnak a szinte választási ciklusonkénti újratárgyalása, s olyan ez, mintha 70 évről görgetnénk magunk előtt a városból kijövő villamos-hév problematikáját. S mindeközben Érd ellenszolgáltatás nélkül kiszolgálja a fővárost munkaerővel, aminek következtében helyzetünk látszólag stagnál. Világosan, tisztán kell látni, hogy a jelenlegi adózási rendszer számunkra kedvezőtlen, ugyanakkor a régióban való gondolkodás rendszerében Érd súlya, fajsúlya vitathatatlan.
 |
|
|
Érd címerei a XX. század második felében |
1990 előtt |
|
1990 után |
Ördögi körben vagyunk-e, vagy helyünket keressük? Érd esetében szinte minden szóba kerüléskor kidomborodik a kertvárosi jelleg minden előnyével, sokszor háttérbe szorítva minden más egyéb szempontot, ami ennek következménye. A modernizáció távlatai ugyanakkor az ipartelepítés fejlesztésének ígéretét éppúgy magukban hordozzák, mint annak igényét.
Vajon az ezredforduló jelent-e korszakváltást? A politikai rendszerváltoztatás milyen mértékben hozza magával a társadalmi változásokon keresztül a gazdasági struktúra átalakítását, jelenthet-e ez számunkra, helyzetünkben előnyt. Ennek felismeréséhez az egyik legfontosabb, hogy legyünk tisztában lehetőségeinkkel éppúgy, mint korlátainkkal. Reményeink szerint ez a könyv nem csupán arra ad választ, hogy Érd, milyen szerepet tölt be az agglomerációban, hanem fontos dokumentumot is jelenthet, önvizsgálatunk alapjául is szolgálhat. Mert egy város jelene alapvetően meghatározza jövőjét. Harmat Béla Megjelent: Érd és térsége Írta: Rumi Imre Szerk.: Rumi Imre Kiadta: Modulus-R Bt. Érd, 2000
|